#2 - Otthon hagytuk Leo-t!

Jill POV

Mikor Jamie közölte velem, hogy konkrétan mindjárt elkésünk, megállt a szívem. Nem késhetünk el innen is!

- Jill... - mondta.

- I-Igen? - kérdeztem vissza lefagyva.

- Megversz, ha azt mondom, hogy csak vicc volt? - kezdett el hátrálni. Most. Megfojtom. Felálltam a földről és ráugrottam Jamie hátára, majd a haját tépni kezdtem.

- A parókám te hülye! - kiáltott fel.

- Miért nem vágattad le, mint én he? Akkor is viccelődnöd kellett! 

Így belegondolva még mindig utálom Jamie-t...Kitalálta, hogy ha már tomboyok vagyunk, akkor legyen rövid a hajunk...Én el is mentem levágatni, mire ő beállított egy parókával. És elvárta, hogy ne legyek mérges...Aznap este meg is szívattam őt. Kérte, hogy vigyek neki egy kis teát, de az helyett zselatint öntöttem a bögréjébe.

- Jill! - üvöltött, mikor feltűnt neki.

- Iken? - mentem be hozzá nagy szemekkel. - Tán nem ízlik a zselatinod Jamie drágám?

- Dehogynem, nagyon finom. Hoznál még belőle? - mosolygott rám.

Ez nem jött össze...Valamit ki kéne naki találnom, de majd ha elaludt. Vagy holnap a gépen, arra nem számít majd...hu de meg fogja ezt szívni. Rövid időn belül összecsomagoltunk és kikészítettük a bőröndöket a bejárati ajtóhoz. Amíg Jamie elment fürdeni, addig én azon gondolkoztam, hogy hogyan szívassam meg holnap. Beosontam a wc-be és lehúztam. Másodpercek múlva sikítást hallottam. Szóval sikerült! Leforráztam a vízzel! De ez kicsit enyhe volt...kéne még valami. Miután Jamie végzett a fürdéssel, siettem lezuhanyozni, hogy ma aludjak is valamit. Reggel hulla fáradtan keltett az ébresztő. Három és fél óra van a gép indulásáig. Fel kéne verni valahogy ezt a drága asszonyt...

- Jaaa-aaa-mieeee! - üvöltöttem fülébe. - Ha nem kelsz fel akkor,... - kisiettem a konyhába egy pohár vízért, majd visszamentem a szobába és ráöntöttem jéghideg folyadékot.

- Jill ezért meghalsz!!! - futott utánam. Legalább az ágyból kikelt...

- Ó nem nem! - kiáltottam vissza és kergetőzni kezdtünk.

- Fogadjunk? - ugrott rám hátulról. - Ezt mégis, hogy gondoltad te intim testékszer? - röhögött.

- Úristen, neked lesz olyanod és nem is szólsz? - néztem rá meglepődve.

- Ekkora hülye nem lehetsz Jill, komolyan mondom...De igen most, hogy mondod lesz!

- Fújj! Majd megmutatod? - kérdeztem csodálkozva.

- Persze, és majd bemutatlak a csillámpónimnak is, oké? Imádni fogod!

- Neked olyanod is van? - néztem őt tátott szájjal.

- Igen, ahogy neked is, látod? - mutatott a falra. Odanéztem, mire jól pofánvágott. - Te ökör...

- Aú, ez...fájt - vágtam szomorú arcot.

- Na hívjunk egy taxit és induljunk! - szólalt meg. Hamar kiértünk a reptérre, de hiányérzetem volt. Jamie folyton a VIXX-ről áradozott.

- Beszélhetek Ken-el, te meg Hongbin-al és Ravi-val... - vigyorgott, - Meg majd felvidíthatjuk kicsit Leo-t...

- Leooooo!! - próbáltam rávezetni, de nem esett le neki. Látszik, hogy kettőnk közül én vagyok az ész.

- Mi bajod van? OOh, jaaa. Igen, szóval otthon hagytuk Leo-t!

- Jamie, én nagyon nem tudom elhinni, hogy ikrek vagyunk... - ragadtam meg, majd hazasiettünk, amilyen gyorsan csak tudtunk.

- Macskaaaa! Gyere indulunk! - léptem be a házba.

- Te hülye szerinted így elő fog jönni? - sétált be mellettem Jamie. - Azt így kell, mint a tv-ben! Megrázod a kajás tasakot, és előjön!

- Jamie...Nem a zacskós konzervet rázogatják, hanem a száraz eledelt. - mondtam neki higgadtan az elővett macskakajára pillantva. De érdekes módon erre is előjött a cicc. Lehet mégse olyan hülye a nővérem. Beraktuk Leo-t a hordozójába és rohantunk is vissza a taxihoz. Fél óra múlva már újra a reptéren voltunk. A gépre még éppen fel tudtunk szállni, így most az egyszer nem késtünk el. A gépen mindketten elaludtunk, de a több órás útból talán 10 percet sikerült ébren töltöttünk.

- Hey, te gyagya! Ébren vagy? - bökdöstem meg Jamie-t. 

- Persze, éppen ezért hallgattam zenét. - fordult az ablak felé, majd visszaaludt.

- Mindjárt megérkezünk he! Kelj már fel! - lökdöstem tovább.

- Hagyjál már, még van 10 perc a leszállásig, hagy aludjak már addig!

- Majd az új házba alszol!

- Hagyjál már, majd ott akkor alszok, ha Ken is ott lesz, oké? - röhögött - De a parókától viszket a fejem! - megvakarta, majd levette fejéről. Neki meg hosszú a haja, De még mindig utálom miatta...

- Rakd már vissza! Hülyének néznek! - nevettem rajta és visszaraktam a fejére.

- Miért, talán lejáratlak?! - üvöltött. Tényleg minket bámult mindenki. Ez a lány az életével játszik. Én csak felemeltem az újságomat és szép lassan elbújtam mögé.

- Ha megérkezünk meghalsz! - suttogtam oda neki.

A gép lassan leszállt, én pedig neki is estem a torkának. Egy kalapos pasas jött oda hozzánk, hogy ha mi vagyunk a Harder ikrek, akkor kint áll a kocsink. Kicsit kínos volt. Mindketten vigyázzba vágtuk magunkat.

- Megyünk már is, köszönjük, hogy szólt. - hajoltunk meg előtte.

- Folytatjuk -