Jamie POV
Egy telefonhívásból indult minden. Az volt, ami teljesen felforgatta az életünket...
Egyik nap a főnökünket felhívták, hogy kapunk egy igen jól fizető állást. Viszont ahhoz Koreába kell költöznünk. Azon belül Szöulba. Mi ennek persze nagyon örültünk, mivel imádjuk Koreát és úgyszintén a K-popot is. Nem véletlenül van átműttetve a szemünk...
Mivel a munkánk miatt későn értünk haza, így nagy volt a felfordulás a pakolás miatt. A ruháink szanaszét hevertek a földön. Nem értettem miért vannak az én táskámban a tesóm holmijai, de ilyenkor már nem érdekelt, csak legyünk túl a költözésen. Kimentem a konyhába megnézni ezt a hülyét. Fogadok most is eszik, ahelyett, hogy pakolna...Hát mindjárt nyakon vágom.
- Jill basszus hol vagy?! - üvöltöttem fel. Nem volt a konyhában. A fürdőből rohant elő.
- Igen is, itt vagyok csak összeszedtem a cuccaim. - ugrott elém.
- Haladjál! Ha így folytatod megint el fogunk késni! - siettem vissza pakolni. Szinte majdnem mindenhonnan elkésünk, mert Jill-nek mindig az utolsó percbe jut eszébe valami. Legutóbb a telefonját hagyta majdnem itthon. Nem is ő lenne.
- Jaj, ne sírjál! Veszek neked lyukas zoknit.
- Inkább Hyuk-osat köszi! - szóltam vissza.
Jill csak a szemét forgatta. Úgy csinál, mint ha utálná a VIXX-es poénjaimat, de tudom, hogy imádja! Pakolás közben egyszer csak megcsörrent a telefonom, viszont a nagy rendetlenség miatt nem találtam sehol.
- JIIIIIL! - kiáltottam neki vissza a fürdőbe.
- MI VAN?! - ordibált vissza.
- Hol a telefonom?!
- Mint ha a macska táljában láttam volna!
- Hogy került az oda?! - kérdeztem, majd kimentem a konyhába a macskához. Nem is volt a táljában, mit hazudozik ez a hülye?
- Nincs is itt! - ordítottam fel.
- Ott van csak vak vagy! - jött ki hozzám. Felemelte a macskát, felvette alóla a telefonomat és a kezembe nyomta
- Ez mióta a macska tálja? - érdeklődtem.
- Amióta a macska kiverte belőle!
- Mit vert ki a macska? - röhögtem.
- A perverzséged túlszárnyal mindent! - hagyott ott.
A főnökünk hívott, biztos a munka miatt keresett. Gyorsan visszahívtam, szerencsére hamar felvette. Elmondta, hogy kiknek leszünk a fotósai és megadta a házunk címét.Villámgyorsan felírtam a címet, majd feldolgoztam a hallottakat. Jill-el is megosztottam mindent.
-Jill! - rángattam meg pólóját hátulról.
- Mi van már? - kérdezett vissza ingerülten.
- Tudod kiknek leszünk a fotósai? - ő csak felém fordult, én meg ott álltam előtte pokerface-el.
- De akkor mondjad már!!! - üvöltött fel.
- Na jó... - hajtottam le fejemet.
- Akkor megyek vissza pakolni, így csak telik az idő.
- Neeee! - ugrottam rá.
- A k***a nénikédet, a hátam! Hülye vagy? - röhögött ő is.
- VIXX! - nyögtem ki.
- Mi van velük? - értetlenkedett.
- Istenem, ilyen hülye nem lehetsz! - szálltam le róla.
- Oooh, ja, hogy őket fogjuk fotózni?
- Igen, kérlek szépen őket.
- Azt a VIXX-et amelyik hat tagból áll? És Koreában élnek? - kérdezősködött.
- B****meg hány VIXX-et ismersz még rajtuk kívül?
- Elég sokat. - gondolkozott el.
- Jézusom te hülye vagy. - azzal ott hagytam őt.
- Várj már! - jött utánam. - Tényleg nem viccelsz?
- A VIXX-el én sose viccelnék! - próbáltam komoly fejet vágni, de elnevettem.
- Oh, dehogynem viccelnél! Állandóan velük viccelődsz, pedig nem csináltak semmit ok?! - kiabált velem, de a végén elnevette magát.
- Ez igaz, de most nem ez a lényeg! Találkozni fogunk velük, és beszélhetünk hozzájuk! - meredtem a levegőbe, mint a szerelmes filmekben.
- Mert ha nem őket kaptuk volna meg, akkor nem beszélhetünk velük vagy mi? - vágott értelmetlen fejet.
- Hát deeee...
- Oké, szia menj pakolni! - integetett.
- Olyan undok vagy... - inkább visszamentem csomagolni. 30 perc után be is fejeztem, már csak Jillre vártam. Amíg ő pakolt a bőröndjébe, én addig hátulról néztem keresztbe tett kézzel.
- Hmm? - fordult hátra.
- Mi hm? - kérdeztem vissza.
- Miért lesel? Tudod, hogy zavar? Inkább menj aludni, ha kész vagy!
- Drágám nem zavar, hogy másfél óra múlva indul a gép? - kérdeztem tőle. Ő csak pislogott.
- Tessék?!? - meredt rám.
Jamie POV END
- Folytatjuk -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése